SZIMA
SZIMA    ARCKÉPCSARNOK    PROGRAMOK    MŰKÖDÉS    MAB

A SZIMA története
Miskolci Területi Csoport
Fotók az akadémiáról
A megalakulásról

Filip Gabriella
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
A miskolci csoport — a főváros után az első, vidéken az egyetlen
  
Az irodalom és a művészet elismertségét mutatja, hogy ismét lehetnek akadémiai tagok az írók, költők, zeneművészek, festők, szobrászok… Az pedig Miskolc város rangját is emeli, hogy itt működik a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia első és egyetlen vidéki csoportja. 
 
A Magyar Tudományos Akadémia — rendszerváltás idején történt — megújulása során, az akkori elnök, Kosáry Domokos a reform fontos részének tekintette az irodalom és a művészetek rehabilitációját. Egy azóta nyilvánosságra került levélben így fogalmazta meg elképzeléseit: „Sokat gondolkodtam azon, hogy miként lehetne Széchenyi hagyományaihoz visszatérve, újra helyet adni az irodalomnak és a művészetnek az Akadémián, de anélkül, hogy a tudomány és művészet eltérő funkciói keverednének, egymást zavarnák. Végül arra jutottam, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nagy keretén belül, de önálló társult egységként lehetne létrehozni egy olyan Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémiát’, amely autonóm módon, saját elvei szerint működik, maga választja vezetőségét és — adott szerény létszámon belül — tagjait… Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a tudományok és művészetek — nemcsak az irodalom — a maguk módján, de végső fokon mégis együttes erővel segítsék elő e közös célt: művelődésünk nemzetközileg is elismert, maga szintjének biztosítását.” 

Új szavunk — a SZIMA
 
Az irodalom és a művészet képviselői — természetesen — ott voltak a Magyar Tudós Társaság első ülésén is. A szervezet egyik fő céljának tekintette a magyar nyelv ápolását. De ebben a munkában nemcsak a nyelvészekre, nyelvtudósokra, kutatókra számítottak, hanem az írókra, költőkre is, akik eredeti műveket írnak, a nemzeti játékszínt színvonalas darabokkal látják el, igényes műfordításokat adnak az olvasók kezébe. A kulturális értékek megerősítésében, védelmében minden művészeti ág képviselőjének jutott feladat. A széptudományi osztályban, illetve alosztályban nagyon sok jeles művész tevékenykedett. Sőt, a szervezet vezetésében is részt vettek. A költő, Arany János például tizennégy évig volt az MTA főtitkára, a zeneszerző, népzenegyűjtő Kodály Zoltán pedig 1946-tól 49-ig látta el az elnöki teendőket. Ezt követően viszont — a politikai változások miatt — megszüntették a széptudományi alosztályt, melyhez az írók és művészek tartoztak.
 
A több mint négy évtizedes megszakítás után az alapítók szándékaihoz tért vissza a Magyar Tudományos Akadémia, amikor az 1992-es májusi közgyűlés megalakította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. A SZIMA 1992. november 3-án tartotta első közgyűlését. Az elnök Jancsó Miklós filmrendező, az ügyvezető elnöki feladatokat pedig Lator László író látja el. 
  
MAB-erősítés
 
A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) vezetői, Kozák Imre elnök és Újszászy László titkár a budapesti példát látva szorgalmazták, hogy a MAB mellett, annak működési területét — Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét —átfogóan alakuljon meg a SZIMA miskolci csoportja.
 
Dobrik István művészettörténész, a Miskolci Galéria igazgatója, a SZIMA miskolci csoportjának ügyvezető elnöke visszatekintve a kezdetekre, úgy fogalmaz, hogy nagyon jókor jött ez a lehetőség, hiszen szükség volt egy olyan fórumra, ahol művészeti kérdésekről lehet beszélni. Véleménye szerint a különböző művészeti szervezetek erre az időre szétzilálódtak, így az érdekérvényesítés miatt is fontosnak tartották az összefogást. A társadalom, és persze a mindenkori politikai hatalom előtt képviselni kell az irodalmi, művészeti életet. A SZIMA tekintélyével, erkölcsi súlyával próbálja befolyásolni a döntéshozókat.
 
A miskolci csoport szervezeti és működési szabályzatában is megfogalmazódott, hogy figyelemmel kísérik a művészeti élet meghatározó folyamatait, és nyilvánosságra hozzák az ezekkel kapcsolatos álláspontjukat, javaslataikat; szorgalmazzák a nemzeti kultúra „aranyalapját” jelentő irodalmi és művészeti hagyomány gondozását; és védelmezik a művész alkotómunkájának szabadságát. 
 
A csoport
 
A SZIMA Miskolci Területi Csoportjának alapító tagjai — Bodonyi Csaba építész, Dobrik István művészettörténész, Feledy Gyula grafikusművész, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Petneki Áron művelődéstörténész, Selmeczi György zeneszerző — Feledy Gyulát választották a testület vezetőjének. A további tagság a művészetek bármely ágát (építészet, képzőművészet, iparművészet, fotóművészet, filmművészet, videoművészet, mozgásművészet, irodalom, színházművészet, zeneművészet) képviselő alkotókból, tudományos szakemberekből tevődik össze. A taglétszám jelenleg tizenöt fő. Ez a szám várhatóan növekedni fog, de nem szeretnék túlságosan felduzzasztani a létszámot. Az új tagok felvételénél elsősorban az eddigi munkásságot, a szakmai elismeréseket vizsgálják. A tudósok, kutatók eredményeihez képest a művészek sikerei nehezebben mérhetők, ezért különösen nagy az alapítók, illetve a tagság felelőssége, hogy kiket hívnak meg ebbe a testületbe. 
 
Érték és mérték
 
A SZIMA Miskolci Területi Csoportja elsősorban erkölcsi erejével tudja segíteni az irodalmi, művészeti értékek születését. Közel kétéves működése során több kulturális, művészeti rendezvényt támogatott. Az anyagi lehetőségeik ugyan szűkösek, viszont rangot adhat egy-egy konferenciának, szakmai találkozónak, ha a SZIMA is ott szerepel a szervezők, rendezők között.
 
A miskolci csoport megalakulásáról tájékoztatta a megye és a város vezetőit, viszont — egy-két kivételtől eltekintve — eddig még nem érezték igazán, hogy tudomást venne létezésükről a politika. Kaptak ugyan némi anyagi támogatást a Mecénás-alapoktól, de arra még nem volt példa, hogy pályázatok elbírálásánál vagy különböző alkotói díjak odaítélésénél véleményt kértek volna a grémiumtól. Pedig szívesen segítenék a döntéshozókat, de — Dobrik István véleménye szerint — ezt nem szabad erőltetni. Szeretnék elérni, hogy a hatalom képviselői felismerjék: művészeti kérdésekben nem lehet pusztán többségi szavazással ítéletet alkotni.
 
 
Az írás megjelent
B.-A-Z. Megyei Közművelődési Intézet Közművelődési Tájékoztató című kiadványának 11. számában (2002 december).
http://www.borsod.olh.hu/mki/taj11/szec.htm