SZIMA
SZIMA    ARCKÉPCSARNOK    PROGRAMOK    MŰKÖDÉS    MAB

A SZIMA története
Miskolci Területi Csoport
Fotók az akadémiáról
SZIMA (áttekintés)

A magyar reformkor egyik vezéralakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el az Akadémia megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére. Az Akadémia 1848-ig eredményes munkát fejtett ki a magyar nyelv és irodalom, a nemzeti színjátszás fejlesztésében. Felkarolta a magyar népköltészet gyűjtését. Országos érdekű kérdések megoldására pályázatokat hirdetett, színműveket íratott és fordíttatott. Megalapozta a hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadást. Rendszeresen jutalmazta a kiemelkedő tudományos és szépirodalmi teljesítményeket. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után szüneteltetni kellett tevékenységét, majd csak szoros hatósági ellenőrzés mellett korlátozottan működhetett. Az 1870-es évektől vált az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe.
Az Akadémia tagjai három tudományos osztályt alkottak: a nyelv- és széptudományi; bölcselet, társadalmi és történettudományi; matematikai és természettudományi osztályt. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományi osztályok számát kettőre emelték. A magyar politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszer szovjet mintára történő átalakításakor került sor az MTA átszervezésére is. 1949-ben törvény deklarálta: az MTA az ország legfelsőbb tudományos intézménye, főhatósági jogkörrel ruházták fel. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát. A régi tagok többségét politikai és ideológiai szempontok miatt tanácskozó taggá minősítették, gyakorlatilag kizárták. Az átszervezés során megszüntették a széptudományi alosztályt, amelyhez az írók és a művészek tartoztak. Kezdetben hat, majd tíz osztályt létesítettek. A tudományos osztályok széleskörű bizottsági hálózatot hoztak létre, amelybe bevonták az Akadémia tagjai mellett a tudományos fokozatokkal rendelkező kutatókat is. Az 1950--60-as években elsősorban a természettudományi alapkutatások, valamint a társadalomtudományok művelésére akadémiai kutatóintézeteket szerveztek.
Az 1980-as évek végén új Akadémiai törvény kezdeményezésével reformfolyamat bontakozott ki az Akadémián. 1989-ben rehabilitálták az 1949-ben méltatlanul kizárt tagokat, 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az MTA nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét. A rehabilitációs folyamat arra is kiterjedt, hogy az irodalom és művészetek ugyancsak kizárt, kiemelkedő képviselői visszavétele céljából az MTA kezdeményezésére ún. társult, de önálló intézményként megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.
A reformfolyamat betetőzését jelentette az 1994 áprilisában kihirdetett MTA-ról szóló új törvény és az annak alapján elfogadott új alapszabály.
Az 1994. évi XL. Törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
A Magyar Tudományos Akadémia 1992-ben alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet. 2000. júniusában megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportja.

Tisztségviselők

Jancsó Miklós elnök
Lator László ügyvezető elnök
Kosáry Domokos az MTA rendes tagja, örökös védnök
Ferencz Győző  elnökségi tag
Klimó Károly  elnökségi tag
Ferch Magda ügyvezető titkár

Alapító tagok

Domokos Mátyás író
Görgey Gábor író
Hubay Miklós író
Jovánovics György szobrászművész
Jókai Anna író
Juhász Ferenc költő
Konrád György író
Lator László író
Lengyel Balázs író
Lossonczy Tamás festőművész
Mészöly Miklós író
Polgár Rózsa textilművész
Somlyó György költő
Soproni József zeneszerző
Szabó István filmrendező
Szabó Magda író
Takáts Gyula író

Tiszteleti tagok

Umberto Albini műfordító, Olaszország
János Bányai író, Jugoszlávia
Tibor Csernus festőművész, Franciaország
Péter Eötvös zeneszerző, Hollandia
Pascal Gilevski költő, Macedónia
Lajos Grendel író, Szlovákia
Dr. Éva Haldimann kritikus, Svájc
Kertész Imre író
Konok Tamás festőművész
Ottó Tolnai író, Jugoszlávia
Wolfgang Wagner rendező, Németország

Irodalmi Osztály rendes tagok:

Bertók László író
Esterházy Péter író
Ferencz Győző író
Gergely Ágnes író
Görgey Gábor író
Hubay Miklós író
Jókai Anna író
Juhász Ferenc költő
Konrád György író
Lator László író
Nádas Péter író
Parti Nagy Lajos író
Rakovszky Zsuzsa író
Szabó Magda író
Takáts Gyula író
Tandori Dezső író
Várady Szabolcs író
Závada Pál író

Képzőművészeti Osztály I. rendes tagok:

Bak Imre festőművész
Balogh István grafikusművész
Baranyai András grafikusművész
Gross Arnold grafikusművész
Hencze Tamás festőművész
Kass János grafikusművész
Keserü Ilona festőművész
Klimó Károly festőművész
Lossonczy Tamás festőművész
Maurer Dóra festőművész
Molnár Sándor festőművész
Nádler István festőművész
Orosz István grafikusművész
Pásztor Gábor festőművész
Schéner Mihály festőművész
Szemethy Imre grafikusművész

Képzőművészeti Osztály II. rendes tagok:

Asszonyi Tamás szobrászművész
Bódy Irén textilművész
Hajnal Gabriella kézőművész
Haraszty István szobrászművész
Háger Ritta textilművész
Horváth Márton üvegművész
Jovánovics György szobrászművész
Kecskés Ágnes textilművész
Lugossy Mária képzőművész
Pauer Gyula szobrászművész
Péreli Zsuzsa textilművész
Péter Vladimir ötvösművész
Polgár Rózsa textilművész
Solti Gizella textilművész
Vigh Tamás szobrászművész
 
Zenei Alkotóművészeti Osztály rendes tagok:

Jeney Zoltán zeneszerző
Kurtág György zeneszerző
Petrovics Emil zeneszerző
Sárosi Bálint népzenekutató
Sári József zeneszerző
Sáry László zeneszerző
Soproni József zeneszerző
Szőllőssy András zeneszerző
Vidovszky László zeneszerző

Mozgókép- és Színházművészeti Osztály rendes tagok:

Ascher Tamás rendező
Huszti Péter színész, rendező
Jancsó Miklós filmrendező
Makk Károly filmrendező
Mészáros Márta filmrendező
Seregi László koreográfus
Szabó István filmrendező
Székely Gábor rendező
Zsámbéki Gábor rendező

Miskolci Területi Csoport alapító tagok:

Feledy Gyula grafikusművész, korelnök
Dobrik István művészettörténész, ügyvezető elnök
Kozák Imre MAB-elnök, védnök
Újszászy László a MAB tudományos titkára, társelnök
Bodonyi Csaba építész
Kabdebó Lóránt irodalomtörténész
Petneki Áron művelődéstörténész
Selmeczy György zeneszerző

Tagok:

Bihari Sándor költő
Csemiczky Miklós zeneszerző
Földi Péter festőművész
Plesz Antal építész
Seres János festőművész
Tóth Sándor szobrászművész
Varga Éva szobrászművész
Végvári Lajos művészettörténész

Elhunytak

Bartha László festőművész
Báthory Júlia üvegművész
Beney Zsuzsa költő (Miskolci Területi Csoport)
Cseres Tibor író
Csorba Győző író
Czinke Ferenc festőművész (Miskolci Területi Csoport)
Domokos Mátyás író
Durkó Zsolt zeneszerző
Farkas Ferenc zeneszerző
Fodor András író
Gábor Miklós színművész, rendező
Gyarmathy Tihamér festőművész
Haiman György tipográfus
Jakovits József szobrászművész
Kontraszty László festőművész
Kovács Tamás grafikusművész
Lakatos István író
Lengyel Balázs író
Ligeti Erika szobrászművész
Mándy Iván író
Nemes Nagy Ágnes író, költő
Orbán Ottó író
Somlyó György költő
Szenes Zsuzsa textilművész
Szőts István filmrendező
Vas István író
Veress Pál festőművész

Elhunyt tiszteleti tagok

Eugene Guillevic költő, Franciaország
Határ Győző író, Anglia
Ted Hughes költő, Anglia
György Ligeti zeneszerző, Ausztria

Forrás: http://www.mta.hu/index.php?id=414
2007. március 25.