PROGRAMOK
SZIMA    ARCKÉPCSARNOK    PROGRAMOK    MŰKÖDÉS    MAB

Kiállítások
   Jószay Zsolt székfoglaló kiállítása
•  Fotók
   Lóránt János Demeter székfoglaló kiállítása
   Vass Tibor kiállítása
•  Művek
Előadások
   Jánosi Zoltán székfoglaló előadása
•  Fotók
   Fecske Csaba székfoglaló bemutatkozása
•  Fotók
   Rudolf Mihály székfoglaló előadása
•  Fotók
   Jurecskó László székfoglaló előadása
•  Fotók
   Kishonthy Zsolt székfoglaló előadása
•  Fotók
   Kárpáti László és Porkoláb Tibor székfoglaló előadása
   Cs. Varga István székfoglaló előadása
Egyéb Programok
   Feledy Gyula (1928-2010)
   Magyar Tudomány Ünnepe 2011
•  Fotók
•  Meghívó
   A Napjainktól az Új Holnapig
•  Vass Tibor
   Kondor Béla-emlékest
•  Fotók
•  Meghívó
   Honlap debütálás
•  Fotók
   Lillafüredi koszorúzás
•  Fotók
   Dobrik István írásai
   Múzsák kertje
   Széchenyi Istvánra emlékeztünk
Művészeti Szabadegyetem
   Művészeti Szabadegyetem 2013/2015
   Művészeti Szabadegyetem 2012
   Művészeti Szabadegyetem 2011
   Művészeti Szabadegyetem 2010
   Művészeti Szabadegyetem 2009
•  Fotóalbum
   Művészeti Szabadegyetem, 2008
•  Fotóalbum
Feledy Gyula

Értékteremtő, intenzív alkotó munka, közel századnyi idő a tájhazához való ragaszkodásban, de mindig európai léptéket követve: ez Feledy Gyula élete, életműve. A felnevelő szülőföld tanító-gondoskodó szeretete soha nem engedte kihunyni lelkében, az emberekben, emberekért való felelős gondolkodás őszinte érzését, amely mindig megerősítette abban a hitében, hogy a művészet nem csupán hivatás, hanem sors is egyben. Az általa megélt sorsfordító időkben is értékteremtő munkájának arany alapját mindvégig ez adta. Gazdag élet az övé, mind a műveinek száma, mind a művészeti életet gondozó, hagyományt teremtő tettek vonatkozásában. A tragikus második világháború után eszmélő ország újjáépítő lelkesedése, a kétkezi emberek felé forduló figyelme adta meg számára is a lehetőséget arra, hogy a sajószentpéteri bányatelep zárt világából kilépve, kinyíljon előtte a világ, e számára ismeretlenben megmérhesse a család legkisebb fia önmagát. Tehetségkutató programjuk nyomán a Fényes szelek nemzedéke közé sorolódik, akik lelkesen hittek abban, hogy olyan jövő körvonalai bontakoznak ki az országban, amelyért érdemes dolgozni és áldozatot vállalni. Elfogadták, és magukénak érezték azokat az elveket, amelyeket követelményként támasztottak velük szemben: helytállást a munkában, a tanulásban, sokoldalú önképzést és ezen túl szerepvállalást a társadalmi környezet formálásában. Egész életre meghatározó etikai programot jelentett ez számára és az évek sem feledtették vele a közösségtudat összekötő erejében való hitet, a hagyomány és az új iránti érzékenység egységére való igyekezetet, a tanulással szerzett kultúra intellektualitásának fontosságát. Bár Krakkóban is és Budapesten is marasztalják, mégis visszajön szűkebb hazájába, és Miskolcon telepedik le. Itt teljesedik ki művészete, művészetszervező tevékenységével pedig kortársaival együtt fontos kezdeményezéseket tesznek a város képzőművészeti életének megújítása, fellendítése érdekében. Vidéken itt rendeznek először országos képzőművészeti kiállításokat, elindítják a grafikai biennálék máig tartó sorozatát, melynek nyomán Miskolcot ma is a magyar grafika fővárosaként tisztelik. Születésének hatvanadik évében 1988-ban, több mint kétszáz alkotásból álló gyűjteménye egy szerződés keretén belül a város tulajdonába került. A város vezetése a Deák téren lévő volt görögkereskedő ház felújításával, - amely ma már a Feledy ház nevet viseli-, biztosított helyet egy művészetét bemutató állandó kiállításnak. Az eltelt húsz évben ez a gyűjtemény vásárlások és a művész letéti anyaga által tovább gazdagodott. Jól reprezentálja az életművet, mind a különböző korszakok, mind a tematikai és műfaji sokszínűség tekintetében. A korai rajzok, sokszorosított grafikák, a történelem és irodalom ihlette sorozatok, a festmények, kollázsok, plasztikák pontosan érzékeltetik a művész hitvallása hűségében fogant formateremtő készségét, az állandóan megújuló, kísérletező alkatának újat teremtő erejét, és azt az egyeztető, szintetizáló alkotói magatartást, amellyel képes a plebejus, lokális elkötelezettséget összeegyeztetni az európai távlattal, a világpolgári fesztelenséggel. A magyar rajzművészet iskolateremtő mestere Szalay Lajos és a különleges elhivatottságú Kondor Béla mellett Feledy Gyula is teremtő részese a 20. századi magyar grafika megújulásának. Az európai iskolából építkező magatartásával fontos szerepe volt a belső tartalomra figyelő absztrakt nyelvezet meghonosításában. Munkásságának fontos eredője az önmeghatározásra szorítkozó defenzív humanizmussal szemben a küzdő emberség igazolása.

A kötet a személyes megszólalásain, írásain keresztül felidézi élete alakulásának általa fontosnak ítélt mozzanatait, a művészetről vallott felfogását. Bemutatja a teljes gyűjteményt a letéti anyaggal együtt, melyet az újságokban, folyóiratokban, könyvekben megjelent rajzainak és a róla szóló írásoknak bibliográfiája tesz teljessé.