PROGRAMOK
SZIMA    ARCKÉPCSARNOK    PROGRAMOK    MŰKÖDÉS    MAB

Kiállítások
   Jószay Zsolt székfoglaló kiállítása
•  Fotók
   Lóránt János Demeter székfoglaló kiállítása
   Vass Tibor kiállítása
•  Művek
Előadások
   Jánosi Zoltán székfoglaló előadása
•  Fotók
   Fecske Csaba székfoglaló bemutatkozása
•  Fotók
   Rudolf Mihály székfoglaló előadása
•  Fotók
   Jurecskó László székfoglaló előadása
•  Fotók
   Kishonthy Zsolt székfoglaló előadása
•  Fotók
   Kárpáti László és Porkoláb Tibor székfoglaló előadása
   Cs. Varga István székfoglaló előadása
Egyéb Programok
   Feledy Gyula (1928-2010)
   Magyar Tudomány Ünnepe 2011
•  Fotók
•  Meghívó
   A Napjainktól az Új Holnapig
•  Vass Tibor
   Kondor Béla-emlékest
•  Fotók
•  Meghívó
   Honlap debütálás
•  Fotók
   Lillafüredi koszorúzás
•  Fotók
   Dobrik István írásai
   Múzsák kertje
   Széchenyi Istvánra emlékeztünk
Művészeti Szabadegyetem
   Művészeti Szabadegyetem 2013/2015
   Művészeti Szabadegyetem 2012
   Művészeti Szabadegyetem 2011
   Művészeti Szabadegyetem 2010
   Művészeti Szabadegyetem 2009
•  Fotóalbum
   Művészeti Szabadegyetem, 2008
•  Fotóalbum
Bodonyi Csaba köszöntője

Szeretettel köszöntöm e meghitt köszöntésre összegyűlt ünneplő csoportot!

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Csoportja elfogódottsággal tiszteleg névadója, a 150 éve elhunyt Széchenyi István emléke előtt.

 

Halála szívszorító talány; vajon véletlen-e, hogy időpontja Krisztus vértanúhalálának és feltámadásának évfordulójára – Húsvétra esik? Vajon a szokrateszi belátó bölcsesség, vagy instabilitás jellemzi a társadalmilag elszigetelt ember lelkiállapotát, aki halála napján négy sakkpartnerrel játszik brilliánsan? Nem tudjuk. Az egyébként részletező naplóbejegyzések ebben nem segítenek. „Nem tudom magam megmenteni” – írja röviden utoljára. Hasonlót mond, de nemzetére 1948. őszén is, mikor ugyancsak maga ellen fordul. Számára a magánélet (v. privát halál), a közélet (Nemzethalál) ugyanaz.

Halála életét súlyozza.

S az élete?: világító példa, éltető eszme – örökre.

A legnagyobb – egyszersmind a legmagányosabb – magyar jelentősége – egyes történészek szerint – túltesz a Kossuthnak tulajdonított minősítésen is, mert Széchenyire mint a korabeli Európa egyik legnagyobb gondolkodójára tekinthetünk! Ez Széchenyit az utókor legnagyobb példaképévé emeli, aki Arany János szavai szerint számunkra soha nem halhat meg.

 

Mit felelhetünk a mindenkori gyermekeinknek – a koszorúzásnál örömmel látott és hallott - legkisebb magyaroknak, ha kérdik, miért? s miben? példaképünk Széchenyi István. A válasz, bár terjedelmes, de nem lehet teljes;

- Példakép abban, hogy emberként, vezetőként adni és nem kapni akar.

- Példakép, aki minden igyekezetével elsősorban használni, s nem harcolni akart.

- Példakép magas erkölcsiségében, s hogy hovatartozását etikai kérdésnek tekintette.

- Példakép a megalkuvásmentes, felelős lelkiismeretben.

- Példa abban, hogy szerette népét, kinek természetes vezetője lett.

- Példa a gondolkodás és cselekvés egyidejűségére és egységére.

- Egyszerre elméleti és gyakorlatias, egyszerre tesz javaslatot pld. infrastruktúrára és akadémiára.

- Önnevelése példa a nevelésre, mert számára a szellem és test fejlesztése a klasszikus egységet követő egyidejű értékválasztás.

- Mert integráló szellem, aki azonos fontosságúnak tartja a társadalom – a nemzet gazdasági és kulturális funkcióit.

- Mert számára a tudomány és művészet azonos fontosságú. Ennek szellemében tesz javaslatot (1825.) az Akadémiára, mely így működött 1949-ig. Alkotó művészként Arany János, sőt később Kodály Zoltán is volt elnöke az Akadémiának. Széchenyi szelleme szerinti akadémiai szerkezetet állította vissza Kosáry Domokos elnök és Széchenyi kutató 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításával. Ezért emlékezhetünk mi – ezen Művészeti Akadémia miskolci csoportjaként intézményesen a Tudományos Akadémia tagjaival együtt. Büszkék lehetünk arra, hogy a vidéki akadémiai bizottságok közül csak Miskolcon működik a Széchenyi szellemét komplexen kifejező Művészeti akadémiai Csoport.

- Széchenyi szellemi arisztokrata volt. Műveltsége mély és széles. Kiterjed a gazdaságra, politikára, történelemre, irodalomra, zenére, iparra, lótenyésztésre, mezőgazdaságra, műszaki tudományokra, sportra, sakkra. Mindez, amikor még Magyarország egy nagy „Kulturális Parlag”.

- Művészek és közemberek (politikusok) számára pedig példa a személyes érzékenységen alapuló, a korszellemet mágnesként sűrítő és integráló, s aktuális felelős cselekvéssé alakító „médium” (s nem media) szerepe.

- Példakép – számomra is – mint ország-építő művész, vagy mester, aki európai ismeretei alapján, egyszemélyben valósít meg – mai szóhasználattal élve – egy európai kohéziós programot.

- Példaszerű az a felelőssége, felismerése – s ezt a Költészet napjához közeledvén hangsúlyoznunk kell -, hogy a magyar nyelvet a nemzet fenntartójának tekinti. Részben ezért jön létre az Akadémia, és ezért kezdeményezi első magyar nyelvű hozzászólását a Felsőházban.

- Széchenyi élete kimagasló példa a személyes és közösségi lét egységére, elválaszthatatlanságára. Ezzel kapcsolatban engedjenek meg egy rövid idézetet Padányi Viktor történész Széchenyi kultúrája c. művéből (1943.): „Az országépítő királyon, Szent Istvánon kívül nincs a magyar történelemben még egy olyan személyiség, akinek magánélete annyira felszívódott volna közösségi életébe, annyira másodrangúvá és lényegtelenné hangsúlytalanódott volna közösségi tevékenysége mellett, mint ez Széchenyi István mellett történt. Az ő magánélete, mint biológiai központ a 20-as évek második felével szinte egészen megszűnik, mert ami ezután történik életében, annak fókuszában teljesen a közösség áll, magánélete csupán járulékává válik annak a Vita Politica-nak, amelyhez hasonló klasszikus kizárólagosságot csak az apostolkirály élete mutat.”

 

Kívánok a közeljövőben hasonló elkötelezettségű közembereket mindannyiunknak, Magyarországnak, azaz Széchenyi Istvánhoz hasonló „nemes” embereket – a szó nem rendi értelmében.

 

- Végül mondjuk el azt is: halálát nem tekinthetjük példaként – mert haláláért a kor ellentmondásai felelősek.

- Széchenyi emlékének, példájának ápolása, átörökítése személyes és intézményes kötelességünk és közös érdekünk.

- Bízzunk benne, hogy Széchenyi szellemének utóélete a jövőben erősödik majd, s egyszer hozzá hasonlóan megteremtjük a vágyott, szigorú értékrenden alapuló, gazdag, erkölcsös és kulturált Magyarországot.

- Ezzel a reménnyel hajtunk fejet nagyszerű, s az utódokat kötelező emléke és példája előtt.

 

Tehát éljen Széchenyi István velünk és általunk, a jobb énünk által.